Röviden Ho Chi Minh városáról amit érdemes tudni:
Dél-Vietnám legnagyobb városa, a két országrész egyesítetése előtt az ország fővárosa volt. Kereskedelmi, ipari központ, nemzetközi kikötője van, mely a város közepén helyezkedik el. Saigon azaz Hi Chi Minh Város úthálózata elavult, a főútvonalak keskenyek.
Rengeteg motoros, kerékpáros van. Ez a fő közlekedési eszköz.
2010.05.16
Reggel taxizás a budget reptérre..7:45-kor indult a már megszokott Tiger-ünk:)Reggel csodaszép napfelkeltét örökítettünk meg:
Másfél óra repülőút (amit végigbóbiskoltunk) után már Vietnám levegőjét érezhettük...
Taxival elmentünk a szállásunkra, ami a városközpontban volt. Becheckolni még nem tudtunk, mert még korán volt, így csak letettük a táskánkat...Szereztünk térképet és irányt vettünk a városba. Két fószer rábeszét minket, hogy körbevisznek csodahintójukkal...a riksa(nekem csak csodahintó:), amit rákötöttek egy bringára, és úgy tekertek a sok motoros közt:)
Első megállónk a War Remnants Museum volt.
Egyszerű épület, a belépő egy dollár se volt...Az udvaron harckocsik, fegyverek, repülők...
A múzeumban tematikusan helyezkedik el 8 szoba. A fotók mellett, kiállítottak fegyvereket, bombákat, lövedékeket, a fotókon pedig az áldozatokat, pusztítást mutatják be.
A múzeum körbejárása után a következő látványosság a Reunification Palace, vagyis az Újraegyesítés Palotája volt. Különböző díszes tanácstermeket, majd az alagsor pincéiben óvóhelyeket, lakószobákat, rádiós állomásokat jártuk be.
Majd megnéztük a Notre Dame katedrálist. Neoromán stílust képvisel, téglavörös színe van.
A Notre Dame mellett volt a Posta épülete. Aztán a kikötőhöz vittek bennünket "riksa hajtóink"...Rövid veszekedés következett...le akartak bennünket húzni, pofátlanul sokat kértek ezért a kis városnézésért...végül adtunk nekik valamennyit(nem annyit amennyit szerettek volna), aztán gyalog folytattuk tovább a városnézést...
A City Hall (Városháza) épületét, kis parkját csodáltuk meg.
Útközben a rengeteg motorostól még mindig nem eszméltünk fel..hihetetlen!!!
Közben már nagyon éhesek lettünk, visszatértünk a hotelhez, lezuhanyoztunk (nagyon meleg volt, jól le is égtünk), aztán elmentünk enni, találtunk egy olasz éttermet, ahol többek közt pizzát is készítettek...a sok utcai árus látványa nem hozott izgalomba, ezért a pizza mellett döntöttünk:)
A hotel mellett volt a Ben Thanh market, vagyis a piac...hihetetlen mennyi minden volt...sok csecsebecse, ruha, ajándéktárgyak. Mi pár dolgot vettünk (Adidas polókat, táskát, és egy gyönyörű képet).
Sétáltunk a piac környékén...rengeteg motoros, árus teszi színessé az utcákat.
Este elmentünk Puppet Showra...nagy élmény volt...1 órás "vizi" előadás volt.
Este péksütit vacsiztunk...a hotelban másnapra befizettünk egy túrát (Mekong Deltában hajókázás). Korán lefeküdtünk aludni, mert nagyon elfáradtunk...
2011.05.17.
Reggel 8 után pick up a hoteltől...indulás a Mekongi Deltába. Borús idő volt, útközben az eső is esett. 2óra buszozás után elértünk a hajókikötőhöz és onnan tovább hajókáztunk egészen az úszópiacig. Az úszópiacon – ahogy a neve is mutatja – minden kereskedés a hajókon történik. Valamennyi hajónak van egy hosszú rúdja, amire ki van tűzve az a termék, amivel kereskedik. A magasban csüngenek az ananászok, banánok, mangók és mindenféle egyéb finomságok. És persze számos kiscsónakból kínálnak üdítőt, kávét, levest, bármit, ami szem-szájnak ingere. A vásárlás úgy történik, hogy a két csónak egymás mellé áll, esetleg egy kis kötéllel össze is kötik, így már karnyújtásnyira csökken a távolság. A nagykereskedés már komolyabb méretű hajókon zajlik, ott van mázsáló, hatalmas kosarakba rakva méricskélik az árut.
Miközben békésen ringatóztunk a lágy hullámokon, szájtátva csodáltuk a part mentén élő családok életét. Kellő közelségben voltunk ahhoz, hogy belássunk a kis szedett-vedett fa- és bádogbódék, kopott kis hajók világába. A bódék többnyire pár lépcsővel kapcsolódnak a folyóhoz, melynek vizét használják mindenhez. Itt mossák a fogukat, itt mosnak ruhát, élelmiszert. Bútorokat nem igen látni, maximum függőágyat, de többnyire a földön alszanak. Kifeszített rúdon, fogasokon lógnak a ruhák, ez jelképezi a szekrényt.
Az úszópiacnál kikötöttünk és az idegenvezetőnk egy helyi házba vitt minket, ahol többek közt rizsbort, rizspálinkát, és rizsből készült popcornt csináltak...
Nagyon érdekes volt...az alkoholt nem kóstoltuk meg, de a popcorn kifejezetten finom volt:)A pálinkát kígyópálinkának nevezik, a képből kiderül miért :
A kóstolgatás után, ismét beszálltunk motorcsónakunkba, és tovább hajókáztunk. Egy darabig motorcsónakkal haladtunk, aztán átszálltunk egy kis csónakba, vietnámi kalapban ringatóztunk egészen a Mekong folyó deltájáig.
Aztán ismét kikötöttünk. Egy helyi család vendégelt meg bennünket. Levest (zöldségleves), rizst csirkével, és gyümölcsöt szolgáltak fel nekünk. Ebéd után elszórakoztattak bennünket tánccal, énekkel. Kicsit pihengettünk (volt egy függőágy, amit birtokomba vettem, és az ebéd után igazán jól esett egy kis pihi). A parton egy vietnámi kislány szemlélt bennünket. Nagyon édes kislány volt, szívem szerint magamhoz vettem volna...
Pihi után elmentünk a helyi piachoz...rengeteg választék, és iszonyat bűz...szárított halak, számtalan fajta rizs, gyümölcsök álltak a vevők rendelkezésére.
A piac körbejárása után elindultunk vissza Ho chi Minh városába...útközben megálltunk egy étteremnél, nagyon szép kis kertje volt.
Este még sétálgattunk a városban.
Másnap reggel még megreggeliztünk, aztán kimentünk taxival a reptérre, másfél óra repülőút után, azon kaptuk magunkat, Szingapúr metrójában utazunk és a következő túránkat terveztük...:)
További képek itt .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése