Brunei

2011.08.09

Reggel észbe kaptunk, hogy self check in van..szóval mi lelkesen megvártuk, hogy be lehessen checkkolni, de azt már megtehettük volna már éjszaka is..:)

Egy automatába beírtuk a nevünket, beszkenneltük a foglalást, és már ki is adta a beszálló kártyát. Poggyászunk nem volt(jó turistaként csak hátizsákkal közlekedünk:), így azzal nem kellett külön foglalkozni.

Hozzá kell tennem , hogy ez a terminál, csak fapados terminál. Ázsia legnagyobb fapados légitársasága, az Air Asia építette, hogy hatalmas flotta bázisát el tudja látni.

Nagyon egyszerű terminál, de viszonylag nagy. A vicces, hogy amikor beszállítás van, mindenki szabadon sétálhat a repcsik között...na jó annyira nem, van egy meghatározott útvonal, de egész sokat kell sétálni kint, míg odaértünk a repcsikhez.

Szóval Air Asia-val mentünk mi is...eddig még nem volt alkalmunk ezzel a légitársasággal utazni, mivel Singapore-ból a Tiger Airways van közvetlen légitársaság, mint fapados flotta. Amúgy semmi különbség nincs köztük.

A repülőút két óra volt Brunei-ig.

Negara Brueni Darussalam, gyakrabban használt nevén Brunei Szultanátus, Borneó szigetén található.Szárazföldi határai Malajziával vannak, tengeri határai pedig a Dél-Kínai tengeren húzódnak. Kőolajban és földgázban nagyon gazdag.5 765 km²-en helyezkedik el, mondhatni miniállam.

A reptér nagyon kicsi volt. Mindenki be volt öltözve, fehér ember nem nagyon volt.

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik, sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat. Az ország teljes lakosságának kb. kétharmada maláj eredetű.A hivatalos nyelv a maláj, de használják az angol nyelvet is.

Csak taxi állt a rendelkezésünkre, hogy bejussunk a városba. (nincsen tömegközlekedés)

Egy amerikai sráccal (aki angol tanár Dél-Koreában )közösen ültünk be egy taxiba(így feleződött a költség:)Taxisoför egy iszlám nő, iszlám viseletben:)Érdekes volt.

Kb. 15perc alatt be is értünk a város központba.

Hatalmas hőség csapott meg bennünket, ahogy kiszálltunk a taxiból (nekem különösen kellemes volt farmerban)

A legnagyobb látványosság a Omar Ali Saifuddin Mosque (mecset) volt.A képeken nem tűnt olyan hatalmasnak, mint ahogy a valóságban. A mindössze ötven éves remekmű egyben valódi nemzetközi alkotás. Olasz építész tervei alapján olasz márványból épült, angol csillárokkal és szaud-arábiai szőnyegekkel.

A mecset előtt elhelyezett "hajó" még különlegesebbé teszi a brunei nép büszkeségét. Minden este díszkivilágítást kap, valóban gyönyörű színfoltja az apró szultánság még apróbb fővárosának.

Körbejártuk, csodáltuk minden szögből..aztán irányt vettünk a kikötő felé.

A város magába foglal továbbá egy vízifalut (Kampung Ayer), amelyben farönkökön álló házak találhatók. A falu főutcája kb. 500 méterre nyúlik be a tengerbe. A Maláj Műszaki Múzeumban külön kiállításon ismerkedhetünk meg a vízifalu építészetével.

A vizifaluban motorcsónakosok próbálnak munkához jutni, úgy hogy a kevés kis turistát elcsalogatják egy motorcsónakos kis vizifalu sightseeing-re. Mi nem mentünk el, hisz csak pár óra állt a rendelkezésünkre.

A forró déli órákban kerestünk egy helyet ahol tudtunk enni. Épp Ramadán kellős közepében jártunk. Ilyenkor az a szokás, hogy egy hónapon keresztül reggel 6tól este 6-ig nem esznek, nem isznak semmit. Így hát el lehet képzelni milyen sokan voltak az éttermekben, fast foodokban. Mi egy helyi fast foodot céloztunk meg..Jolibee:) A kaja nem volt vmi nagy szám, viszont olcsó volt .Kicsit kellemetlenül éreztem magam, mert fullon üres volt minden, szinte csak mi ettünk:)

Megkajáltunk és a belvárosban-tényleg fullasztó melegben-sétálgattunk.

Megnéztük a helyi piacot, inkább büdős volt mint érdekes:)3kor találkoztunk a taxissal, megbeszéltük, hogy ő visz vissza minket a reptérre.

Előtte még elvitt minket a Jame'Asr Hassanil Bolkiah Mosque- ba, ez a második legnagyobb látványosság itt.1994-ben adták át, a szultán 20 éves uralkodásának emlékére.

Fotózgattunk, sétálgattunk, aztán elindultunk a reptérre.

A felszálláskor még egy utolsó pillantást vettünk Brunei kicsiny kis országára.

A repülőútra nem nagyon emlékszem, elbóbiskoltunk mindketten, hisz már halál fáradtak voltunk az előző napi nem alvástól, és a nap is nagyon kiszívott minket.

7re értünk Kuala Lumpur repterére, csak másnap ment vissza a repülőnk Szingapúrba. Mivel hulla fáradtak voltunk, így vmi szállás felkutatásába kezdtünk.

Ahogy kiértünk a reptérről, volt egy hotel...a hotel transitja elvitt bennünket oda(kb 2perc volt kocsival, és fizettünk érte fejenként 1-1 ringitet(60ft)). Nem volt szerencsénk , mert telt ház volt, így nem kaptunk szobát. A hotelben volt egy utazási iroda szerűség, ahol ajánlottak nekünk egy másik szállást, és felajánlották, hogy a transzfert is biztosítják...na persze térítés ellenében. Megkötöttük az egyeszséget , fizettünk érte 100dollárt:(

Kb.20perc taxizás után megérkeztünk a csoda hotelhez. Egy bevásárló központ mellett volt. Farkas éhesek voltunk, nagy szerencsénkre volt egy McDonalds:) Beültünk lakmározni....Annyira vicces volt, hogy tele volt a Meki...a Ramadánban éhező emberek este megrohamozzák az éttermeket , és tele eszik magukat. Mellettünk lévő asztalnál 4 hölgyemény elfogyasztott kaja mennyiségét csodáltuk meg:)Több hamburger, shakek, fagyik, minden mi szem szájnak ingere...tényleg nagyon ki lehettek éhezve a nap folyamán:)

Kaja után gyors tisztálkodás, és bezuhantunk az ágyba.9 kor már aludtunk.

2011.08.10

Reggel 9re hívtuk a taxit..így 8kor kelltünk.

Lementünk megnéztük a csodás reggelit, nem kápráztattak el, elég szegényes reggelit kínáltak. De azért csipegettünk ebből abból.

Taxizás vissza a reptérre, közbe láttuk a Sepangi pályát is(itt rendezik meg a Forma1, Motogp Maláj nagydíjat)...október 23-án lesz a Motogp, arra mi is jövünk.

A repülőút hihetetlen gyors volt, 40 perc:)

És újra Szingapúr levegőjét szívjuk....

További képek itt .